Piqniq Budapest

szerkesztő

2020. szeptember 9.

Őket érdemes követni most a borászatban

Major Levente | Páger Mátyás

Borászat. Nagyüzem, hatalmas ültetvények, gépsorok, ipari termelés. Lehet, hogy ilyen képek jutnak eszünkbe először a fogalomról, és már nem is látjuk az embert és a szőlőt a tevékenység mögött, pedig ez a két legfontosabb alkotóeleme a bornak. A szőlő és az azt gondozó lélek. Ha ez a kettő egyensúlyban van, akkor a természet működésével összhangban, a tőkék között állva lehet igazán jó bort készíteni. Témánk szereplője két teljesen különböző hátterű ember. Páger Mátyás egy budapesti ingatlan cég franchise partnere, Major Levente az abasári általános iskola igazgatója. Közös bennük, hogy mindketten a Mátrában vágtak bele a borászkodásba. Kicsiben kezdték, türelmesen lépkednek előre, gondolkodásuk alapja a természetközeli szemlélet. Tevékenységük és alázatuk pedig nem csak azok számára iránymutató, akik a szőlővel foglalkoznak.

Minden vágyam, hogy natúr borász legyek!

– Majoros levente – borász

– Major Levente azért választotta a natúr borászati irányt, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást a szakmában. Hite szerint a szőlő a lényeg, azon múlik minden, de a borásznak ott kell lennie, támogatnia kell a termést.

A szőlőtermesztésben nincs két egyforma év, ezért folyamatosan tanulni kell. Tanulni leginkább meg egymástól lehet, ezért kell jó emberekhez kapcsolódni. Szakmázni kell.

— vallja Major Levente, aki az abasári iskola igazgatójaként tökéletesen tudja mit jelent a tanulás. Több neves, elismert borásszal tart fenn szoros szakmai kapcsolatot, hogy beszélgetéseik nyomán még jobb borokat tudjanak előállítani.

Major Levente rengeteget foglalkozik, sőt, beszélget a szőlőtőkéivel.

Azt mondtam nekik: nem kaptok se permetet, se semmi mást. Itt vagyok veletek, oldjátok meg, oldjuk meg együtt. — Ügyesek voltak és megoldották.

Tisztelni kell azt, aki veled, aki neked dolgozik. Csak az fogja kellő odafigyeléssel gondozni a szőlőt, akit megbecsülnek. Nem mindegy az sem, ki segít a munkában.

Levi is érzi a saját bőrén azt az általános problémát, hogy a munkaerő elhagyja a vidéket. Szerinte sok esetben ezt az emberek megbecsülésének hiánya okozza. Hiába gondolkozik ő másként, nincs könnyű dolga, nagyon nehéz jó munkatársakat találni.

Borainak híre szájról szájra terjed, a borok nagy része mára külföldi partnereknél landol. A siker titkát egyszerűen foglalja össze:

Én ezt azért csinálom, mert ezt szeretem csinálni, és mert ez jó. Te pedig azért iszod, mert ez szerinted is jó. Találd meg a saját utadat mind borász, mind fogyasztói részről. Légy bátor, kóstolj, hagyatkozz az ízlésedre.

Páger Mátyás egy jól működő ingatlanirodát vezet a fővárosban, ha nem ismernénk, azt is gondolhatnánk, hobbi neki a szőlő, de esetében ez pont fordítva van. Azért dolgozik cégvezetőként, hogy borász lehessen.

“A borászat mindig ad új célokat az embernek, amiért felkel és csinálja. Ha egyszerű üzletnek tekinteném, akkor nem csinálnám. Ez az életforma és feltöltődés az, amit nyereségként tudok elkönyvelni.”

“Öko-szemléletű borásznak tartom magam, de nem igazán szeretem a skatulyákat. Úgy hiszem, aki natúr bort akar csinálni, az is tanulja meg először a konvencionális borkészítést, legyen tisztában az alapokkal.”

Számára ez az irány azt jelenti, hogy a szőlő egy olyan játszótér, ahol senki nem határoz meg szabályokat.

Fontosnak tartja a kapcsolati tőkét, de ahhoz, hogy bejusson egy fine dining étterembe, ez önmagában nem elég. Kiemelkedőnek kell lenni, és ehhez a minőséghez ott kell állnia a borásznak a szőlőben, a hordók mellett és a palackok mögött.

“Minden szőlő hangszer, és amíg nem tiszta a hangja addig gyakorolsz, míg tökéletesen nem szólal meg a boron keresztül.”

Ez is érdekelhet