Régiófejlesztés vendéglátással – a sikeres vállalkozás 7 alapvető feltétele
Szakmai partner
Barabás Heinz Csaba (Mariska Étterem)
Munkaerőhiány, ingadozó alapanyag-minőség, és a gasztro-edukáció hiánya az egyik oldalon; személyes kötődés, felfedezésre váró értékek, szerethetőség és szenvedély a másikon. 7 pontban gyűjtöttük össze, mi jelenti a legnagyobb kihívást egy fejlődő térségben induló gasztrovállalkozás esetében és mik azok a szempontok, amiket a siker érdekében már az indulásnál végig kell gondolni.
01
Személyes elkötelezettség
Vállalkozást nem lehet erőből indítani, hiszen a starthoz nem az kell, hogy az ember rövid úton pénzt akarjon csinálni. A személyes elköteleződés, a térség értékeinek ismerete jóval többet számít, még akkor is, ha egy gasztrovállalkozás jó út, hogy ezeket az értékeket a szélesebb közönséggel is meg lehessen ismertetni. Megfelelő eszközökkel és jó értelemben vett vállalkozói szemlélettel bemutatható, hogy egy-egy alulértékelt térség mennyi újat tud nyújtani a turistáknak.
02
Igényteremtés
Ha térségfejlesztésről van szó, kizárólag hosszú távon és apró lépésekben lehet gondolkodni: nem a világmegváltás, hanem az igényteremtés lehet az elsődleges cél. Igényt kell teremteni a jó vendéglátásra, színvonalas szolgáltatásokra, programokra. Mindez időigényes, de ott sem lehetetlen, ahol ennek még nincsenek meg az anyagi, személyzeti vagy kulturális gyökerei.
03
Célközönség megismerése
Vállalkozás indítása előtt fontos megfogalmazni, hogy mi az a célközönség, akit meg szeretnénk célozni, hiszen az ő karakterük alapjaiban határozza majd meg, mi az, amit kínálni lehet nekik. Fel kell térképezni azt is, hogy a helyi közönség hol tart gazdasági, képzettségi illetve a gasztronómia iránti nyitottság szempontjából, mert ez is egyfajta zsinórmérték lehet, amihez szolgáltatásunkat alakítjuk.
04
Humánerőforrás-fejlesztés
A kevésbé fejlett térségekben sokan kényszermunkavállalóként kerülnek a vendéglátásba, így óriási türelem kell ahhoz, hogy dolgozóink eljussanak oda, ahová szeretnénk. Ez nemcsak időt, de elkötelezettséget is igényel: nem lehet “készen kapni” azokat az embereket, akik egy magasabb szintű konyhán dolgozni tudnak. Érdemes ezért a megszokottól eltérően gondolkodni: nem egy adott pozícióra keresni embert, hanem megfogni azokat, akikből később valamilyen területen jó munkatárs válhat.
05
Helyismeret
A sikeres vállalkozáshoz és térségfejlesztéshez is elengedhetetlen a helyismeret, ami nemcsak a környezet, hanem a helyi viszonyok ismeretét is jelenti. Ebben sokat segít, ha az embernek érzelmi kapcsolódása is van az adott területhez, mert ez ad motivációt a térségben rejlő értékek kiaknázásához.
06
Helyi erőforrás feltérképezése
Nemcsak a munkavállalókat kell elkötelezetten keresni. Elengedhetetlen a helyi erőforrások feltérképezése is: jó tudni, milyen szervízháttere van helyben konyhai gépeinknek, mitt, kitől és hogyan lehet helyben beszerezni, mennyire biztosított az olyan színvonalú alapanyag, amit én elvárok és melyek azok a szolgáltatók akik az adott minőséget hosszú távon is szolgáltatni tudják.
07
A múlt értékei
A gasztrovállalkozások a helyi közösségek, térségek identitásépítésnek is központi elemei lehetnek, ehhez pedig az kell, hogy a területen lévő gasztronómiai hagyományokat újra megtaláljuk és kiváló minőségben, a mai kor igényeinek megfelelően be is tudjuk mutatni.
A how-to cikk elkészüléséhez szakértőként hozzájárult: Barabás Heinz Csaba (Mariska Étterem)
